Sok szülő fejében fogalmazódik meg ez a kérdés ebben az időszakban, természetesen jogosan, mert mindannyian a legjobbat szeretnénk gyermekünknek. A törvényi szabályozás szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem “teljesen” kötelező, óvodavezetői és/vagy szakértői bizottság engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után is lehet iskolába mennie, de van, aki akár 8 éves korában is megkezdheti az elsőt.
Az iskolaérettség kritériumai sok felületen megtalálhatók, többek között ezen a weboldalon is. A három fő terület a fizikai alkalmasság, kognitív és pszichés érettség ezeket a területeket nézik meg a szakemberek a vizsgálaton. Fő célja, hogy a gyermek testileg, lelkileg, szociálisan, értelmileg képes lesz-e az iskoláskor követelményeinek megfelelni.
Te, mint szülő mire figyelj?
Mindenképpen hallgasd meg a gyermekeddel foglalkozó óvodapedagógust, hiszen ő látja, hogyan viselkedik a csemetéd társas környezetben és valós teljesítményét. Hallgass belsőhangodra, mert ha csak kicsi kétely is felmerül benned érdemes tovább menned a gyermeked érdekében. Sok szülő ösztönösen érzi mi a jó a gyermekének, ne nyomd el ezt a belsőhangot. Ez a fontos döntés elsősorban a Te feladatod. Ha van már nagyobb gyermeked kicsit könnyebb helyzetben vagy, mert már van tapasztalatod arról mit jelent az óvoda után az iskola. Viszont minden gyermek más, ezt is észreveszed anyaként. A gyerekek az óvoda kötetlen évei után bekerülnek egy szabályokkal túlzsúfolt teljesítmény orientált világba. Pedig jó, ha tudod az iskola első évei, megtapasztalásai a gyermek egész életére kihatnak! Az iskola első éveiben 6- 10 éves korban alakul ki a gyermek önértékelése, önbecsülése. Amit ebben az időszakban hall a gyermek a családban és iskolában egész életére nyomot hagynak.
Mit tegyél, ha kétségeid vannak?
Ha meghallgattad már az óvó nénit, de benned még mindig ott bujkál az a megmagyarázhatlan érzés. Kérhetsz segítséget a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: 45. §(2) bekezdés c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. Tehát, Te is kérheted a gyermeked vizsgálatát. Ha a szakértői véleményben megfogalmazódik, miért nem javasolják még gyermekednek az iskolakezdést, azt is megtalálod milyen területen szükséges még fejlődni a gyermekednek. Kérhetsz segítséget többek között fejlesztőpedagógustól, pszichológustól, gyógypedagógustól, logopédustól. Ha még nem érett az iskolába lépéshez a gyermek, nem tud megfelelően teljesíteni az iskolában! Nagyon fontos, az értelmi képesség mellett a megfelelő testi, pszichés és szociális érettség is.Milyen a kudarctűrő képessége, tud-e alkalmazkodni új helyzetekhez, kialakult-e a szabálytudata. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Ha már kezdetben kudarcai vannak, a rossz élmények kihathatnak egész tanulmányára. A tanulási problémák során megjelenhetnek másodlagos tünetként magatartás problémák (agresszió, szorongás, bohóckodás, befelé fordulás stb).
Át kell tehát jól gondolni, megfelelően érett-e a gyermek az iskolára. Szükség esetén akár fejlesztésre is szükség lehet. Egy komplex szűrővizsgálat képet ad a gyermek fejlettségéről és a vizsgálat tükrében a döntés meghozatala is könnyebbé válik! Az időben megkezdett szakszerű fejlesztéssel behozhatók, megszüntethetők vagy csökkenthetők hátrányok.
Milyen egy jó iskola előkészítő foglalkozás?
- Figyelembe veszi a gyermek idegrendszeri érettségét, képességét, életkorára jellemző gondolkodását, ami cselekvő szemléletes. Képes értelmezni, ha van a rendelkezésre álló szakértői bizottság véleményét és ezt figyelembe veszi.
- Nem olvasni, írni tanítja a gyerekeket, hanem azokat a részképességeket fejleszti, amelyek nélkülözhetetlenek az olvasás, írás, számolás elsajátításához a sikeres iskolai beilleszkedéshez.
- A fejlesztés során észreveszi a gyermek erősségeit és ezekre építve fejleszti a gyengébb területeket.
- A foglalkozások vidámak, kreatívak, játékosak kevés benne a papír-ceruza helyzet.
- Az értelmi képességeken túl az érzelmi intelligenciát is fejleszti.
- Olyan szakemberi végzi, akinek a gyermek és szülő is bizalmat ad.
- A gyermek fő tevékenysége a játék, mese és mozgás ezt figyelembe véve tervezi a foglalkozásokat.
- Fel tudja térképezni az esetlegesen megbúvó részképesség gyengeségeket a játékos feladatok alkalmával és ezt képes fejleszteni illetve megfelelő szakember segítségét igénybe venni.
Élményekben gazdag munkát, derűs napokat nektek!