A betűtanulás

Az olvasástanulás folyamata három fő szakaszból áll a betűtanulás, a szóalkotás (összeolvasás) és a szövegértés. Ez a cikk az első fázist a betűtanulást és a hozzá szükséges részképességeket mutatja be, illetve milyen játékos feladatokkal lehet ezeket a területeket fejleszteni iskolában és családban egyaránt. Lényeges, hogy ezek a feladatok a gyerekekhez minél játékosabban, cselekedtetve érkezzenek meg. Kardinális pontja a tanulás folyamatának a pozitív érzések átélése, mert ez által vésődik be megfelelően az idegrendszerbe az elsajátítandó ismeret. A változatosság gyönyörködtet, szokták mondani ez még fontosabban érvényesül a tanulás folyamatára. Minél többféle módot, több érzékszervet, eszközt bevonunk, annál élményszerűbb lesz a folyamat. Fontos, hogy a gyermek örömmel, szorongásmentesen tanuljon. Szorongásmentes állapotban az agy akár 31%-kal nagyobb teljesítményre képes. Tehát ugyanolyan hangsúlyt kell fektetnünk a gyermek érzelmi és értelmi képességeinek fejlesztésére egy időben, az optimális eredmény eléréséhez. Varázslóvá kell válnunk, hogy a gyermek igazi varázslatként élje meg az iskolát, hiszen csodát vár. Adjuk meg, mert minden csemetének jár a mesés utazás, a betűk és számok birodalmába!

 

Elolvasom “Az olvasástanulás folyamatának szakaszai és az olvasást megalapozó képességek I.” →

A mindennapok során gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek figyelme könnyen elkalandozik, nem képes befejezni, amit elkezdett, képtelen koncentrálni folyamatos figyelmet igénylő feladatokra. A három fő területe a megfigyelő képesség; a figyelem tartóssága és koncentráció; a figyelem megosztása. A figyelem kísérőjelenség, megjelenik más képességterületen is.  Az ismeretek, információk elsajátítását, feldolgozását teszi pontosabbá az érzékelés által, mindenre kihatással van, éppen ezért fontos, hogy idejében észrevegyük és hangsúlyt fektessünk e terület fejlesztésére. Tegyük ezt címkézés nélkül, észrevétlenül, játszva. A gyermekek csak akkor tudnak valamit valóban alaposan, jól elsajátítani, ha tervszerűen meg is figyelik az egyes dolgokat, jelenségeket, folyamatokat. Ezért mondhatjuk el, hogy a figyelem és észlelés fejlesztése gyakorlatilag nem választható el egymástól.

Elolvasom “Figyelem, figyelem!” →

Rengeteg olvasásgyakorlási módot ismerünk. Most egyről szeretnék írni, ami nem más, mint a hibajelölő olvasás. Sokan ismeritek a menetét. Egy gyerek olvas, az osztály figyel és koppint vagy tapsol stb., ha az olvasó hibázik. Ezt a fajta gyakorlási metodikát ilyen formában nem tartom szerencsésnek. Kevés az a gyerek, aki érdekeltebbé válna az ilyen olvasástól. Legalábbis azok a gyerekek biztosan nem, akiknek valamilyen  nehézsége van és szeretnénk őket inspirálni az olvasásra. Épp ellenkező hatást érünk el vele. Szorongani fognak, frusztráltak lesznek egy ilyen helyzetben és elmegy a kedvük az olvasástól és tanulástól. Többet veszítünk vele, mint amit nyerni szeretnénk. Miután a pozitív pedagógia és nevelés híve vagyok és azt is tudom nem vagyok ezzel egyedül, arra törekszem, hogy a gyerekek a tanulást élményként éljék meg pozitív érzelmi és értelmi állapotba kerüljenek és maradjanak is abban. A lehetőségeimhez mérten minden órán jussanak sikerélményhez és amennyire lehetséges kudarcmentes iskolai tapasztalatokhoz.

Elolvasom “Szövegfeldolgozás és olvasás kicsit másképp” →

Álmainkért küzdeni kell, a cél eléréséhez összpontosítanunk kell, erőfeszítéseket kell tennünk. Ám arról se feledkezzünk meg, hogy az élet apró örömök szövete. Amit azért kaptunk, hogy bátorítsanak. /Paulo Coelho/

A gyerekek nevetését receptre kellene felírni.  A gyerekek maguk az öröm forrásai, mosolyuk, őszinte megnyilvánulásuk felhőtlen pillanatokat csempésznek életünkbe. Ők mindennek tudnak örülni, egy mosolynak, szónak, rajznak, az égen megjelenő szivárványnak, egy elröppenő tarka pillangónak, mindennek, ami környezetükben megtalálható.  Boldogok lehetünk, hogy részesei lehetünk ezeknek a pillanatoknak. A gyermeki tekintet, szó elvarázsol, igazi kincs minden csemete.  Lelkük oly tiszta, mint a csillogó fehér hó, a mi feladatunk, hogy ezt a makulátlan gyermeki lelket oltalmazzuk, amennyire csak tudjuk, hogy ragyogása ne vesszen el, csak fényesedjen általunk. Segítsük személyiségük egészséges fejlődését. De melyek azok a tevékenységek, melyek csemetéink és magunk számára is természetesek és örömet okoznak?

Elolvasom “Játék, mese, mozgás” →