Hogyan szerettessük meg a mesehallgatást és miért olyan fontos a mindennapi mesélés a gyerekeknek? Erről beszélgettünk a Lakihegy Rádióban.

Képes vagy rá, mondják gyakran,

közben újra egyest kaptam.

Képes vagy rá, mondják gyakran,

közben megint intőt kaptam.

Képes vagy rá, mondják ismét,

közben JÁTÉKBÓL hármast kaptam.

Elolvasom “Képes vagy rá! Képes vagyok rá! Gyerekszemmel” →

A Lakihegy Rádióban a beszédhallásról, beszédészlelésről és -megértésről beszélgettünk. 

 

 

A második osztály februárban sokat gondolkodott, milyen próbatételek várnak rájuk. Megbeszélték ki mit szeretne megvalósítani. Szerették volna megnyerni a farsangi jelmezversenyt. Képzeljétek el, annyit készültek, gyakoroltak, hogy tényleg övék lett az első díj. Volt nagy öröm és boldogság az osztályban. Ki is használták ezt az óriási lelkesedést és további terveket szövögettek. Gyorsan teltek a napok, beköszöntött a tavasz első hónapja a március. Már lehetett érezni a nap csiklandozó sugarait, amint a gyerekek arcát melegíti. Tréfás kedvében van ilyentájt az időjárás, reggel csíp, délben simogat. Ilyen vicces kedvükben voltak a 2.dések is, s egy reggel úgy gondolták megtréfálják Ági nénit. Amikor a tanító néni kiment a teremből a tízóraiért az összes csemete elbújt. Volt aki, a pad volt aki, a tanári asztal alá, akadt olyan gyerek is, aki a fogason lógó kabátok közé rejtőzött el. Amikor Ági néni belépett a terembe, a tízórais tálcával a kezében csodálkozó tekintettel nézett körbe, de gondolta, hogy itt valami huncutság készül:

Elolvasom “A váratlan vendég-márciusi mese” →