Az olvasástanítás az iskolában történik, viszont az anyanyelv elsajátításának bölcsője a család. A tipikusan fejlődő gyermek, akivel minden nap beszélgetünk, mesét mondunk, minimalizáljuk az elektromos kütyük használatát megfelelő szellemi, lelki táplálékot kap az alapozáshoz, amire építkezni lehet. Hat éves korára a gyerek képessé válik az írott anyanyelv elsajátítására. A szókincsfejlődés 6 éves korban nem fejeződik be, folyamatosan bővül. A szakemberek és a család egymással karöltve sokat tudnak tenni az optimális szint elérése érdekében.
A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.
/Lénárd Sándor/
Az olvasás típusai
- Konkrétum keresése a szövegben (scanning)
Az információ lokalizálására szolgál. Azért van szükség az ilyen a technikai eszközökre, hogy az egyetlen, számunkra lényeges tartalmat kiszűrjük.
Az iskolai szövegfeldolgozásnál: szereplők, tények, helyszínek kikeresése.
- A szöveg lényegének megértése, gyors átolvasás (skimming)
Ez a folyamat a számunkra fontos elemek szétválasztása a lényegtelen elemektől. Nagyon gyors, de felületes, mélyebb megértést nem biztosít. Felületes átolvasásnak is nevezhetjük.
Iskolai szövegfeldolgozásnál: gyakran a gyerekek a tankönyvi leckék olvasása során csak ezt a technikát használják.
- Extenzív olvasás
Legfőbb célja a kikapcsolódás, az ellazítás. Pl. regényolvasás, versolvasás stb.
- Intenzív olvasás
Célja a mély, szerkezeti elemzés, megértés. Minden okságot feltár, rögzít, elemez. Feltétele, hogy a pontos automatikus szóolvasás biztosítsa a szójelentést. Így maradjon figyelmi kapacitás a szavakból összeálló új jelentés megértésére. Szövegen túlmutató. Sokat segít a személyes élmény, a szöveg többféle módon történő befogadása. Pl. dramatizálás, rajzolás stb.
Mikor használjuk? Tanuláskor, szövegelemzéskor, idegennyelvek tanítása során.
Melyiket használjuk a négy közül?
Mindegyik gyakorlottságot, (biztos silabizálást, stabil szóolvasást) igényel, a mindennapokban mindegyikre szükség van, de a megfelelő helyen. Az iskolai olvasástanítás során minden olvasástípust gyakorolnunk szükséges!
Az olvasás legelemibb szintje, a betűzés
Ezen a szinten a hang-betű megfeleltetést kell elsajátítani, majd a folyamat automatizálódik és gyors betű-hang átalakítás válik lehetővé. Ez a silabizálás, betűzés. Ennek alapja az ép vizuális és hallási feldolgozó rendszerek integrációja.
Mit tehetünk a biztos silabizáló készség kifejlődéséért?
Biztos betűismeret; az izolált betűolvasás begyakorlása.
Sok szótagoló olvasás, a hangos olvasás lehetőségének biztosítása.
Az olvasás második szintje, a szófelismerés
Ezen a szinten az olvasást nem tanuljuk, hanem gyakorlással elsajátítjuk a szükséges rutinokat. El kell jutnunk a gyors és automatikus szófelismerés szintjére. A szóformák felismerésének automatizmusa többnyire az olvasás tanulás kezdetétől számított negyedik évre valósul meg egyes kutatások szerint. A szóolvasás alapján jut el a gyerek a szöveg olvasásáig.
A magasabb szintre lépés feltételei
A szóolvasás szükséges, de nem elégséges feltétele a mondat, illetve a szövegolvasásnak.
Az olvasott szöveg szavainak 95%-át ismerniük szükséges a gyerekeknek, hogy megértsék a szöveget.
Mit tehetünk a biztos szóolvasó készség fejlődéséért?
SZÓKINCSFEJLESZTÉS – pl.mesélés, képek felismerése, megnevezése, szavak – képek párosítása, találós kérdések, szómagyarázatok, barchoba stb.
A folyamatos szóolvasási rutin megszerzése érdekében SOK – SOK JÁTÉKOS SZÓOLVASÁSI FELADAT.
Derűs, örömteli tanulást mindenkinek!