1994-ben az UNESCO október 5-ét kiáltotta ki a Pedagógusok Világnapjának, emléket állítva annak az 1966. évi különleges kormányközi konferenciának, ami nagy lépést jelentett a tanárok számára státuszuk meghatározása szempontjából. Minden korosztállyal foglalkozó kollégámnak küldöm ezt az üzenetet, fogadjátok szeretettel!

Igazi kihívás a mai világban jó pedagógusnak megmaradni.

A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa- fogalmazta meg Karácsony Sándor.

A jövőbe vetett hittel, reménnyel, szeretettel segíted a gyermekek mindennapi életét, jó kedvet, megnyugvást adsz nekik ebben a rohanó világban. Tanítod, neveled őket és rengeteget adsz nekik azért, hogy életük még jobbá válhasson. A munkád nem ér véget azzal, hogy kilépsz az intézmény kapuján. Otthon is folytatódik, azon gondolkodsz melyik gyereknek hogyan tudnál még többet segíteni. Egyre több a nehéz körülmények között élő, különleges bánásmódot igénylő gyermek, akikért úgy érzed tenned kell.Sokszor magadra nem szánsz elég időt, csak nekik legyen könnyebb, amíg a szárnyaid alatt vannak.

Épp ezért választottad ezt az életutat, mert önzetlenül, rendíthetetlenül hiszed, hogy érdemes jót és jól cselekedned, ez számodra is örömöt okoz.  A hivatásod a folyamatos cselekvésről, fejlődésről szól, tanulsz, tanítasz és amit kapsz cserébe az kézzel nem fogható gazdagság. A szeretet, a jóság varázslatos kincs, mert minél többet adsz belőle, annál gazdagabbá válsz. Ez egy rögös út, ami nemcsak a derű köveivel van kikövezve,  sírás, nevetés, fent és lent rejlik benne. De előtted mindig a cél lebeg amely végén csak a mosoly, öröm marad és mindig megújult erővel lépsz választott hivatásod útjára.

A sok írás és rajz közül, amelyeket a gyerekektől kaptam az évek során egy verset szeretnék most veletek megosztani, amit ha elolvasok mindig összeszorul a szívem.

“Minden gyerek álma az iskola kára.De az enyém nem az és a többieké sem az.

Ha az iskola nem lenne, Joli néni veled mi lenne?

Ha nem lenne munkahelyed, mit csinálna az a sok gyerek?”

Nagyon hálás vagyok, hogy ezt a hivatást választottam és ilyen kincseket őrzök a szívemben, lelkemben. Örök emlék és inspiráció, hogy soha ne adjam fel! Hiszem, hogy sokan vagyunk így ezzel.

Sok erőt, kitartást, szeretetben, gyermekmosolyban gazdag tanévet kívánok minden gyermekekkel foglalkozó kollégának!

Képek forrása: Pinterest.com